Tegnap voltam annyira ügyes, hogy salátakészítés közben valami csoda folytán a tonhalkonzerv felét ráborítottam a nadrágomra. Az még hagyján, hogy most kacsingat róla egy másfél tenyérnyi vállalhatatlan szagú paca, de ma reggel arcon csapás szerűen ért a felismerés, hogy az az egyetlen farmernadrág amit magammal hoztam erre a hétre a koliba.
És ez még a legkevesebb.
Az egyetlen, amivel helyettesíteni tudom az a kis szürke rövidnadrágom, ami tele van fekete szívecskékkel.
És egyik itt lévő felsőmhöz sem passzol.
Tipikus női tragédia; köszöntem a figyelmet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése